12. rész

Sziasztok! Meg is hoztam az új részt, remélem tetszeni fog ^^ . Továbbra is köszönöm azoknak, akik olvassák a blogomat :D
Pussz, Zsó <3


12. rész


Anya pont egy olyan magazint tartott a kezében, amilyet mi olvastunk a repülőn. Rámutatott a címlapra, ahol Logan és én virítottunk.
          -Neked is szia... - csak ezt tudtam kibökni.
          -Hjajj, lányom, nekem ez még új, hogy messze vagy...tudd meg. Sajnálom... - kezdett közeledni felém, majd megölelt. Észrevehette Logan-t is, mivel egy meglepődött hangot adott ki.
Ránézett a címlapon lévő képre, majd újra Logan-re.
          -Nem gondolod, hogy tőled kellett volna megtudnom? - kérdezte tőlem.
          -Meglepetésnek szántam, de amint látod, az újság megelőzött - boci szemekkel néztem rá, amin ellágyult - Nos, akkor bemutatom a barátomat, Logan Hendersont - mondtam vigyorogva.
          -Örvendek Mrs.Wilmer - előre lépett Logie.
          -Szólíts csak Alicenak - anya kezet rázott vele. Úgy láttam, hogy anyának tetszik. Még egyik ex barátomra se nézett így.
Anya behessegtetett minket a nappaliba, ő meg sietett a konyhába, ugyanis rájött a főzhetnéki roham.
          -Esetleg elmehetnénk a városba is - szólalt meg Eric mosolyogva.
          -Én benne vagyok! - nyújtotta fel a kezét nevetve Kendra.
          -Én is - mondta Logan mosolyogva.
          -Oké, csak előbb együnk... - ahogy kimondtam, egy nagyot kordult a hasam, amire persze röhögni kezdtek.
Fél óra után már mentünk is enni. Az ebéd alatt anya kérdezősködött Logantől, ami megszokott volt tőle, mindig ezt csinálja, ha friss "hús" van a háznál. Gondolom Eric is végig ment ezen a rituálén.
A mosogatás rám hárult, mivel mindenki kiszaladt a konyhából, de egy idő után Logan vissza jött, és segített edényeket törülgetni. Miután végeztünk, leült az egyik székre.
          -Elfáradtam - mondta egy sóhaj után.
          -Elfáradtál? Edény törlés közben? Na ne viccelj - néztem rá egy félmosollyal. Oda léptem hozzá, ő meg az ölébe ültetett - Zavar anyu viselkedése? - kérdeztem kissé zavartan.
          -Dehogy is, nagyon kedves, de Mr.Wilmertől kicsit tartok - monda nevetve, majd kinyújtotta a nyelvét.
          -Nincs miért - egy gyors csókot váltottunk.
          -15 perc, és indulunk! - kiáltott Kendra.
          -Ne már... - gyorsan felvittem a böröndömet a szobámba, és kerestem valami rendes ruhát. Fura volt, hogy Londonban az emberek melegen öltöznek, míg Los Angelesben tökre laza öltözéket lehet használni. Egy barnás szettet állítottam össze. Mikor öltözködni kezdtem, Logan benyitott, csak melltartó, és nadrág volt rajtam. Egy kicsit ledöbbenve bennebb lépett.

          -Ne ne...hátrafele lépkedj! - parancsoltam rá.

          -És ha nem akarok? - le nem vette rólam a szemét.

          -Hát pedig muszáj lesz! - közeledni kezdtem feléje, és szépen kilökdöstem az ajtón kívülre. Mindketten nevettünk, gyorsan felvettem a maradék holmit, és lesiettem az előszobába. Megkerestem a barna táskámat, és beletettem minden fontos dolgot.

          -Jajj, menjünk mááár - sürgetett Kendra.

          -Carlos jut eszembe - mondtam vigyorogva.

         -Tényleg...mindig ő nyűgöl - kacagott Logan.

Eric és Kendra csak nézett minket, hogy "Mi van?". Egy legyintéssel válaszoltam. Elköszöntünk anyától, és mentünk is.

          -Hova menjünk? - kérdezte Kendra már a kocsiban.

          -London Eye? - ajánlottam fel.

          -Azt esteee - sápítozott a nővérem.

          -Megvan! Menjünk a Lincoln parkba...a mi helyünkre! - szinte kiáltottam.

          -Remek ötlet - mosolyodott el Kendra.

          -Hol a ti helyetek? - kérdezte Logan és Eric egyszerre.

          -A szökőkút...mindig ott lógtunk, sötétedéskor pedig belopóztunk a vízbe, persze nyáron - ezt felváltva mondtuk el Kendra-val. Az emlékek kezdtek vissza térni, amin elmosolyodtam. Hiányzott ez a város!

Negyed óra után leparkoltunk, és izgatottan szálltunk ki a kocsiból. Kendra és én futásnak eredtünk, és megsem álltunk, míg a szökőkúthoz nem értünk.

          -Le sem tagadhatnátok, hogy testvérek vagytok - nevettek Loganék.

          -Tudjuk - néztünk egymásra mosolyogva.

Szép volt, már csak az emlékekért is érdemes volt ide jönni.

Logan leült mellém, és úgy néztük az embereket, akik szerelmeikkel, barátaikkal, vagy éppen magányosan bóklásztak a parkban. Bele gondoltam abba, hogy mi lenne, ha nem mentem volna L.A.-be, most én is magányosan üldögélnék valahol, és Kendra enné a fejem, hogy találjak már egy pasit magamnak. Gyorsan elhessegettem ezeket a gondolatokat, hiszen itt van nekem Logan, aki egy csodálatos ember.

Szorosan hozzábújtam, ő meg átkarolt. Kendra és Eric szerelmesen nézték egymást és beszélgettek, annyira édik együtt. Remélem hosszas kapcsolat lesz mindkettőnké.

          -El se hiszem, hogy itt vagyok veled - szólalt meg a nagy csend után Logan. Rámnézett és szenvedélyesen megcsókolt - Szeretlek!

          -Én is - modtam mosolyogva.

          -Hm...valakit kérjünk meg, hogy csináljon egy képet rólunk - ajánlottam fel.

          -Jó ötlet! - válaszolták kórusban. Gyorsan valakit leszólítottam, és megkértem, hogy a telefonommal fotózzon le minket. Mivel ismert minket, autógrammot adtunk mind, majd vigyorogva tovább ment.

          -Boldogabbá tettük egy ember napját - nevetett Eric. Kendra elhallgattatta egy csókkal, mire mi kacagni kezdtünk. Kendra megfordult, és ránk öltötte a nyelvét.

Egy idő után kezdtünk fázni, így kerestünk egy kávézót. Szerencsére találtunk helyet, és ledobtuk magunkat. Én az ablaknál ültem, mellettem Logan, velem szembe Kendra, és nővérem mellett Eric.

          -Mit hozhatok? - kérdezte a pincér.

          -Két forró csokit sok habbal - vágta rá Kendra...igen, mindig ezt kérjük. Logan egy narancsos Naked-et kért, a kedvencét, Eric pedig egy Latte Macchiato-t.

Amikor kihozták, elállt a lélegzetem, ahogy láttam Kendrának is...

Gyorsan készítettem egy közeli képet, ezt nem ehettem meg anélkül, hogy ne örökíteném meg. Fel is tettem a képet Facebookra meg Twitterre : Hot Chocolate and Marshmallows...yumm :D - felirattal.

          -Mióta árulnak itt ilyet? - kérdeztem Kendratól, de lefagyott.

          -Fogalmam sincs, de ha tudom, akkor csak ide járok - válaszolt kissé megkésve.

A fiúk szakadtak a röhögéstől.

          -Megkóstolhatom? - kérdezte Logan, mint egy kisgyerek.

          -Természetesen - toltam az elejébe a poharat.

Mohón beleszürcsölt, és elégedetten tette vissza a kis tányérra. Elkezdtem nevetni.

          -Mi az? - nézett rám kérdőn. Miután Kendráék is meglátták Logan száját, ők is vigyorogni kezdtek.

          -Csak hab bajuszod van - miután tájékoztattam, egy csókkal lepusziltam a habot - Hm...fincsi - vigyorogtam.

          -A szám vagy a hab? - kérdezte összehúzott szemekkel.

          -Hát alap, hogy a szááá....a HAB! - vágtam rá nevetve. Az egész kávézó tőlünk csengett, egy kicsit le is kellett nyugodnunk, mivel néhány szempár ránk szegeződött.

          -Ki fognak rakni - törülte le könnyét nevetve Kendra.

Logan a narancsléjét hamar elfogyasztotta, így az én forrócsokimon osztoszkodtunk. Eric is ugyanígy cselekedett a nővéremmel. Kendrával csak mosolyogni tudtunk ezen.

Annyira elbeszélgettük az időt, hogy már esteledett, gondoltuk ideje menni a London Eye-hez.

Ahogy kiléptünk a kávézó ajtaján, megéreztem egy hópihét az arcomon.

          -Hé, hull a hó! - kiáltottam fel mosolyogva.

Indultunk az autóhoz, a parkon keresztül mentünk. A fiúk kitalálták, hogy felvesznek minket a hátukra, és úgy visznek el a kocsiig. Az utolsó 10m-nél már versenyeztünk is, de sajnos Eric és Kendra nyert.

          -Visszavágót kérek! - mondta Logan nevetve.

          -Oké, de ne reménykedj! - kacsintott Eric.

Lepattantam Loganről, ő meg felemelt, lenéztem rá, és megcsókolt. Ez a nap egy tökéletes nap volt, de még nincs vége. Ezt az egészet a hóhullás is csodálatossá tette. 

Nem is tudnám mi lenne velem Logan nélkül...

          -Te vagy a barna hercegem - mondtam nevetve egy csók után.

          -Te meg a barna hercegnőm - kinyújtotta a nyelvét, én meg beleborzoltam a hajába.

       

11. rész

Sziasztok! Itt az új rész :D Külön köszönet a két feliratkozómnak :)  A többiek is nyugodtan feliratkozhatnak ;) Várom véleményetek! Jó olvasást :)
Pussz, Zsó <3


11. rész

          -Kendra, légyszi ne szólj anyáéknak, hogy megyünk - kérleltem nővéremet a telefonban.
          -Oké, oké, nem szólok.
          -Köszi...amúgy kitudnál jönni majd értünk? - kérdeztem reménykedve, hogy igen-t mond.
          -Ácsiii..."értünk" ? - mondta nevetve.
          -Igeeen - kacagtam el magam - Logan is jön - mondtam izgatottan.
          -Örvendek!...Amúgy emlékszel, hogy amikor búcsúzkodtunk, azt mondtam, hogy egy pasival gyere vissza? - újra nevetett - És összejött!
          -Kac-kac, na de felelj a kérdésemre - sürgettem.
          -Persze, hogy kimegyek...nem baj, ha Eric is jön? - kérdezte félve.
          -Dehogy is, sőt, már nagyon kiváncsi vagyok a szexi pasidra - mondtam röhögve.
          -Hééé...fogd vissza magad! - szólt rám nevetve.
          -Jójó....na de én lépek...puszi - köszöntem el.
          -Szió - azzal kinyomta.
Lehuppantam az ágyam szélére. Már csak Logan sms-ét vártam, hogy kész van-e. Nagyon izgatott voltam...hiányoznak az otthoniak Maga a környezet is hiányzik, a megszokott utcák, szórakozóhelyek. De ma végre visszatérek, muszáj lesz Logan-t körbe vezetnem. Igaz már a filmük forgatása alatt volt alkalma terepszemlére, de velem más lesz. :)
Megkaptam az sms-t, és megfogtam a bőröndömet, majd lesiettem a lépcsőn, majdnem elvágódtam.
          -Csak nyugiii - jött szembe nevetve Jessie.
          -Kész van...mennem kell.
          -Na gyere ide - mondta, majd megölelt.
          -Csütörtök reggel itt vagyunk. A fiúknak lesz pénteken koncertjük, de szerintem ezt te is tudod - mondtam mosolyogva.
          -Igen, említette James.
Elindultam az ajtó felé. Megpusziltuk egymást, és átléptem a küszöböt. Meglepődtem, mivel Kendall kocsija volt leparkolva a ház előtt. Logan kipattant hátulról, gyors csókot váltottunk, majd betette a csomagtartóba a bőröndömet.
Carlos, és Logan között ültem. Köszöntünk egymásnak, majd elindultunk.
          -Láttam twitteren a képet - súgta a fülembe Logie. Mialatt beszélt, kirázott a hideg gyönyörű hangjától - Te is csodálatos vagy! - tette hozzá, mire én elmosolyodtam, és megcsókoltam. Előre néztem, és megláttam Kendall tekintetét a visszapillantó tükörben, amint elkapja a fejét.
          -Hé! Ne leskelődj! - szóltam rá nevetve.
          -Nem is... - mentegetőzött egy mű durcizással, de végül mind elnevettük magunkat - Csak jó látni, hogy boldogok vagytok - mondta egy mosollyal.
          -Jesszusom! - kiáltott fel Logan. Ijedtemben összerázkódtam.
          -Mi az? - kérdeztük mind egyszerre.
Logan kotorászni kezdett az egyik zsebében, miután megtalálta azt a valamit, mosolyogva húzta elő...meredten néztem a kezében lévő tárgyra...
          -A karkötőm? - kérdeztem, és kivettem a kezéből. Gyorsan elmesélte, hogy hogyan kapta meg, én leginkább azon csodálkoztam, hogy a koncert után meglátott, és hozzánk akart jönni.
          -Kendra mégsem fog kinyírni - mondtam nevetve. Az én drága nővérkém egyből kiszúrta volna, ha nincs rajtam. Gyorsan felhúztam a kezemre - Köszönöm! - egy csókot leheltem ajkaira.
          -Én köszönöm...ez éltetett egy héten keresztül...bennem volt a remény, hogy találkozni fogok veled! És ezt az érzést csak felerősítette bennem a karkötőd - teljesen ledöbbentem azon, amiket mondott Logan. A fiúkon is láttam az elgyengülést. Mingyárt sírni fogok, már a torkomban éreztem a sírós érzést. Logan nem hagyta abba mondókáját...
          -A koncert után pár nap múlva a címlapon voltunk - itt mind elmosolyodtunk - Megtudtam a neved, és azonnal utánad néztem a neten. Megnéztem pár filmedet. Minden egyes film után erősödött bennem a... a vágyakozás. Nem tudtam azzal a tudattal élni, hogy többé nem láthatlak. Az egészet fokozva, az egyik nap össze futottunk, és szomszédok lettünk, amit csak is a drága sorsnak köszönhetek. Úgyhogy azt hiszem én kell minden egyes veled töltött percet megköszönnöm. Beky, szeretlek! - annyira őszintén mondta, nem bírtam tovább, és a nyakába borulva elkezdtem sírni.
          -Szeretlek! - mondtam én is könnyeimet törülgetve. A karjaiban pityeregve maga volt a Mennyország. Olyan volt, mintha egy védelmező búrában lennék, vele megszűnt a világ létezni, és megállt az idő.
Logan hátradőlt, én meg a mellkasára feküdtam. Carlos meghatódva nézett minket, amire elmosolyodtam. Kendall a tükörből lesett, ő is mosolygott. James pedig hátra pillantott, és megvillantotta fogait.
Imádom ezeket a srácokat!
Miután megérkeztünk a reptérre, pár fotós fogadott minket. Ez nem volt annyira meglepetés.
Kivettük a bőröndjeinket, és elindultunk befele.
          -Lehet egy kérdésem? Mióta alkotnak egy párt? Láthattuk önöket már Santa Monica-n együtt, nagyon boldognak tűntek - tette fel a kérdéseket az egyik firkász.
          -Nem csak boldognak tűnünk, hanem azok is vagyunk! - válaszolt tömören Logan. Megfogta a kezemet, és mentünk tovább. A hátunk mögött ballagó srácokat is kérdésekkel sújtották, ők nyugodtabban válaszolgattak, ugyan is mi siettünk a gépünkre.
Logan elintézte a csomagjainkat, én meg a jegyeket. Volt bajunk a rajongókkal, de egy idő után azok is elfogytak, így nyugodtan eltudtunk köszönni a srácoktól is.
Sietve mentünk a gépre, mert már figyelmeztették az embereket, hogy lassan felszáll a gép. Megkerestük a helyünket, és lehuppantunk. Én az ablaknál ültem.
          -Óóó, pedig én szoktam ott ülni - mondta lebiggyesztett ajkakkal.
          -Hát...sajnálom - kinyújtottam a nyelvemet, amit egy csókkal tűntetett el.
Pár perc után felszállt a gép, mi meg bekötöttük az övünket. A levegőben voltunk, amikor egy sztyuárdesz közelített felénk.
          -Parancsolnak valamit? - kérdezte egy nagy mosollyal az arcán.
          -Öhm... - rámnézett, és szerintem kiolvasta a szememből, mert azt kért, amit szerettem volna - Két pohár narancslét...
          -Rendben... - mikor indult volna el, még hozzá tettem, hogy hozzon egy magazint is, ha van.
          -Ha láttak Santa Monica partjánál, akkor csak kiírták - mondtam nevetve Logannek.
          -Tuti biztos! - bólintott kacagva.
Igazam volt, még képek is voltak...az egyik a kedvencem lett...épp azt kapták le, amikor a bokáig érő vízben csókolózunk. Egy elég érdekes cikket rittyentettek össze a firkászok. Logannel csak mosolyogtunk rajta, nem érdekelt minket, hogy miket írnak le oda. Csak mi tudjuk, hogy milyen viszonyban vagyunk.
Egy idő után mindketten elbóbiskóltunk, már csak a leszállásnál ébredtünk fel.
          -Logan...Logan - elkezdtem óvatosan lökődni.
          -Mi? Hol? Ki? - pattant fel. Én egyből elkezdtem ezen vihogni...látnia kellett volna az arckifejezését.
          -Csak simán megérkeztünk - tettem a vállára a kezemet még mindig nevetve.
Kikapcsoltuk az öveinket, és beálltunk a leszállók sorába. Kellett egy kis idő, míg a lábunkkal érinthettük a talajt.
          -Otthon, édes otthon - mondtam mosolyogva.
          -De rég jártam itt - közben egy óriásit nyújtózkodott. Megfogtuk egymás kezét, és elindultunk a bőröndjeinkért. A Logané megvolt, az enyém meg...tudja a fene, hogy hol lehet.
          -Már harmadjára nézem át - panaszkodtam türelmetlenül.
          -Ne aggódj, biztos megvan...valahol - mondta nevetve.
          -Mi a vicces? - néztem rá villámokat szóró szemekkel.
          -Semmi...semmi - válaszolt megszeppenve. Logan is keresgélni kezdett.
          -Nem ez? - kérdezte, mialatt a bőröndömet tartotta a kezében.
          -Deee - gyorsan oda futtam, és kikaptam a kezei közül - Egy szót se! - a mutató ujjamat rányomtam a szájára. Nem akartam, hogy elkezdjen arról beszélni, hogy miért nem néztem jobban körül. Megfogtam a kezét, és elkezdtem húzni úgy, mint a bőröndömet.
Ahogy kiértünk a forgalmas parkolóba, kérdőn körül néztem, hogy hol lehet Kendra, és Eric.
          -Kendra a barátjával van itt...Eric-vel - tájékoztattam fel Logiet.
          -Beckyyy - hallottam egy éles hangot. Gyorsan a hang irányába néztem, és én is elkiáltottam nővérem nevét. A bőröndömet elengedtem és gyors léptekkel Kendra karjaiba futottam. Hiányzott de nagyon.
          -Jajj, te lááány...annyira hiányoltalak már! - megfogta a vállaimat, és végig nézett rajtam - Nem...semmi változás...esetleg boldogabb lettél - állapította meg nevetve, én is kacagni kezdtem.
          -A pasik! - vágtuk rá egyszerre. Vissza siettem Loganhez.
Ott álltunk négyen, és mosolyogtunk. Elkezdtük a bemutatkozást.
          -Nos...itt a nővérem, Becky...és a barátja, Logan Henderson.
Eric kezet fogott velem, és megjegyezte, hogy csupa rosszat hallott rólam.
          -Hát kösz... - néztem huncut mosollyal rájuk.
          -Csak viccel - súgta Becky.
          -Eric Mcgroth - mutatkozott be Logannek.
          -Na jó...huzzunk, mert nagyon kezdenek gyülekezni a rajongók... - szólt közbe Kendra sürgetően.
Vettük az adást, és egyből sietni kezdtünk Eric kocsijához, ami nem volt kis piskóta!
A haza vezető úton végig beszélgettünk, nevettünk. Nagyon jó fej ez az Eric. Ritkán fordult elő, hogy Kendra pasijai megtetszedjenek...mármint viselkedési szempontból. :)
Ahogy elértük anyuék házát, a szivem egyre hevesebben kezdett verdesni. Logan bíztatóan megfogta a kezemet, pedig én kéne nyugtatgassam. Rendes volt tőle ez a gesztus.
Eric leállította a motort, és kiszálltunk. Kivettük a bőröndöket, és elindultunk az ajtóhoz, Kendrát előre engedtük, hogy nyissa ki az ajtót.
          -Anya...apa...megjöttem! - kiáltott be az ajtón.
Anya futva jött ki a konyhából, a kezében egy magazinnal. Elég mérgesnek tűnt. Ahogy meglátott egy kissé elgyengült, de továbbra is rezzenéstelen maradt az arca.
          -Pont jó, hogy itt vagy...ez meg mi? - kérdőn felmutatta az újságot...
Nem mondom... elég kellemes fogattatás...

10. rész

Sziasztok! Ez a rész Nani születésnapjáért van fent :) Boldogat mégegyszer! :D Remélem tetszeni fog ^^ Rövidebbecske rész :D
Pussz, Zsó

10. rész

Az út 2 órás volt. Ez az óriási tábla jelezte, hogy megérkeztünk.

Kiváncsian néztem kifele az ablakon. Minden nagyon szép volt. Egyre benneb jutottunk, és megláttam a partot, ami gyönyörű volt...nagy meglepetésemre egy kisebb vidámpark is volt.

Logan keresett egy parkoló helyet...épp, hogy kaptunk, rengetegen voltak. Feltettem a napszemüvegemet, és kiszálltam a kocsiból. Logan bezárta az ajtót, és elindultunk kézenfogva. Egy idő után átkarolta a vállamat.

          -Tetszik? - kérdezte megpuszilva a fejemet.

          -Nagyon! - a szemébe néztem. A vízhez sétáltunk, egyet kattant az agyam, és lehúztam a cipőmet, majd letettem a földre, és befuttam a habok közé, de csak térdig. Nem volt meleg a víz, de kellemes érzés volt. Logan nevetett, és leült a homokba.

          -Ne már, gyere te is - mondtam hozzá közeledve.

          -És ha nem-et mondok?

          -Akkor lepriccollak - válaszoltam mosolyogva.

          -Nem mered! - rosszallóan nézett rám.

          -Jajj dehogyneeem - már lehajoltam, hogy a kezembe vegyek egy kevéske vizet...de akkor valaki felkapott az ölébe. Megnéztem az illetőt, és Logan volt az...de... - Hogy...?

          -Gyors vagyok - kacsintott nevetve.

          -De nem akarsz beledobni, vagy ilyesmi, ugye? - néztem rá rémülten.

          -Dehogy is...csak felvettelek.

          -Megnyugodtam... - közelebb hajolt hozzám, és megcsókolt.

          -Még így nem csókoltak meg, mármint...ilyen helyzetben - mondtam nevetve.

          -De most már igen - kinyújtotta a nyelvét, amit én gyorsan eltűntettem egy csókkal. Logan elkezdett indulni kifele a vízből.

          -Miért nem teszel le? - kérdeztem kacagva.

          -Csak - válaszolt ő is nevetve. Amitől féltem, az bekövetkezett...Logan megbotlott a saját lábaiban, mi meg beleestünk a bokáig érő vízbe.

          -Logaaan...ez most mire volt jó? - néztem rá mérgesen. Most bepótoltam az elmaradt priccolásomat. Elkezdtem locsolni rá a vizet.

          -Hééé - kiáltotta nevetve. Felpattant és elkezdte rugni rám a vizet. Elrugaszkodtam, és rávetődtem...persze, hogy elestünk. Két centire volt az arcunk egymástól, éreztem a lehelletét, gyorsan megcsókoltam. Egyfolytában nevettünk.

          -Őrült vaaagy - mondtam, miközben nyomtam egy puszit a vízcseppes orrára.

          -Te sem vagy különb!

Egy újjabb csók után felálltunk, és csurom vizesen kifeküdtünk a homokba. Remélem megszáradunk...

Valahogy észre sem vettem a külvilágot...nem érdekelt, hogy valaki észre vesz-e minket, vagy éppen röhög rajtunk. Elfeledtünk mindent, és ez annyira jól esett...csak mi voltunk, és a szerelmünk.

Némán feküdtünk egymás mellett, Logan megkereste a kezemet, és megfogta. Minden egyes pillanat, amit vele tölthetek, örökre bevésődik az agyamba. 

Logan a jobb felére fordult, és engem nézett, így én is befele fordultam. Kisimította az arcomból a hajamat.

          -Szeretlek! - mondta a szemembe.

          -Én is! - mindketten elmosolyodtunk.

Másfél órát töltöttünk ott a parton kiterülve, beszélgettünk, nevettünk.

          -Felülünk az óriás kerékre? - kérdeztem egy ölelés közepette.

          -Igen...menjünk - elmosolyodott és magához húzva elindultunk. A vidámparkhoz közeledve egyre kiváncsibb lettem, egy képet is készítettem, amit feltettem Facebook-ra, meg Twitter-re :

Ezt írtam a képhez :

Santa Monica egy csodálatos hely :) sőt, ha egy csodálatos ember van veled :)

Ezzel Loganre céloztam, de ezt úgy sem tudja senki. A vidámpark bejáratánál felhúztam a cipőmet. Logant egyből az  óriáskerékhez vezettem. Vettünk két jegyet, és ültünk is fel rá. Gyönyörű volt a kilátás. Loganhez bújtam, és így még szebb volt minden.

Közben sötétedett, és kezdtek feléledni a város fényei.

          -Nem semmi - néztem körül.

          -Szóhoz sem jutok...de ha nem lennél itt, talán nem is lenne ilyen szép - mondta vigyorogva - Ha veled vagyok meglátom a dolgok jó oldalát, és mindenben a szépet keresem.

          -Ohh, Logan - egy sóhaj után megcsókoltam, és újra vissza bújtam hozzá.

          -El sem tudod képzelni, hogy mennyire örvendek neked! - annyira komolyan mondta, hogy az már fájt...

          -Számomra is nagyon fontos vagy...sokkal boldogabb vagyok, mint régebb...ez a pár nap mindent megváltoztatott.

          -Igen... - egymást néztük, és mosolyogtunk...nem kellettek szavak...talán most éreztem igazán, hogy mennyire szeretem, és hogy szükségem van rá...soha nem akarom elveszíteni!

9. rész

Sziasztok! Új rész a láthatáron :)) A szöveg alján szavazhattok, hogy tetszett-e vagy sem a bejegyzésem :) Örvendenék, ha nyomnátok egy kattintást valamelyikre! :D Hiszen minden egyes olvasómnak örvendek.Továbbra is várom kommentálásotokat :)
Pussz, Zsó :)

9. rész


Egy ismeretlen helyen ébredtem...miket beszélek, Logan szobályában vagyok. Csak szokatlan volt. Mosolyogva a bal oldalamra fordultam...de Logan nem volt ott mellettem. Lassan felkászálódtam az ágyból, és lementem a konyhába. Senki sehol, hol vannak? Végül a hűtőhöz sétáltam, kinyitottam és...kongott az ürességtől, csak egy doboz narancslé volt.
          -Ezek levegővel élnek és narancslével, vagy mi? - kérdeztem magamtól a dobozt bambulva. Kivettem a narancslét, és elkezdtem keresgélni egy pohár után. Öt percig kerestem a poharakat, már azon gondolkodtam, hogy beleiszom a dobozba, de az utolsó szekrényben találtam. A pulthoz mentem, és leültem az egyik bárszékre, töltöttem a pohárba, majd belekortyoltam a finom lébe. Egy ideig unottan néztem előre, de egyszercsak meghallottam, hogy valaki a bejárati ajtónál motoszkál. A poharammal együtt az ajtóhoz mentem, és vártam, hogy ki, vagy esetleg kik jönnek be. Kitárult az ajtó, és Kendall toppant be két zacskóval a kezében, kikerekedett szemekkel nézett.
          -Hééé, Becky! - ez Logan volt, a kezében lévő valamit letette és gyorsan hozzám futott.
          -Itt mertetek hagyni? - kérdeztem a vállafölött átnézve Kendall-ra és Carlos-ra. Logan megcsókolt, majd megfogta a combomat.
          -Esetleg...nem kapnál valamit magadra? - kérdezte huncut mosollyal.
          -Miért is? - lenéztem a lábaimra, és észrevettem, hogy csak egy szál pólóban vagyok, ami a Logané - Basszus - mondtam mosolyogva - Észre sem vettem...mikor öltöztem át? - kérdeztem Logantől.
          -Rám ne nézz - tartotta fel a kezeit - Mert én sem emlékszem...pedig egy ilyet elfelejteni...szégyen - nézett újra a lábaimra.
          -Bolond vagy - nevetve megboxoltam a vállát. Carlos és Kendall miatt felsiettem Logan szobályába, hogy magamra kapjak valamit. Miközben a lépcsőn mentem felfele meghallottaam Kendallt:
          -Nem rossz, nem rossz - mondta nevetve.
          -Hé, azt csak én nézhetem! - ez Logan volt.
          -Mindent ne közösíts ki haver - kacagott újból.
          -Egyetértek Kendallel - szólalt meg Carlos is. Igen a fenekemet kukkolták.
          -Hallottam! - kiáltottam le nevetve.
A szobába felérve eszembe jutott, hogy Kendrát nem sikerült felhívnom. Megkerestem a telefonomat, és tárcsáztam. A negyedik csengésre vette fel:
          -Csak nem eszedbe jutottam? - kérdezte kacagva.
          -Fel akartalak hívni már a tegnap, csak nem jött össze... - magyarázkodtam.
          -Remélem nyomós okod van rá!
          -Elég ha annyit mondok, hogy van pasim? - nevettem.
          -Na neee, komoly? Ez csoda...hol egy naptár?...esküszöm felírom, ma szombat ugye?
          -Nee, ne írd fel!
          -Dehogy írom - nevetett hangosan - Na de mesélj.
          -Ok... - közben hátra néztem, és kimentem a balkonra, leültem a székre - Emlékszel mondtam, hogy a koncerten Logan mit csinált...nos...össze hozott bennünket a sors, képzeld, a szomszédom az egész banda.
          -Ne már...ez király! Költözöm hozzátok! - elég komoly volt a hangja, de végül elnevette magát.
Kendrának elmeséltem, hogy mi volt tegnap, majd én is kérdeztem róla. Még együtt van a barátjával. Megkértem, hogy miután végeztünk a beszélgetéssel, küldjön át egy képet magáról, meg a barátjáról, Eric-ről.

Ahogy megláttam a képet, tátva maradt a szám. Kendra egy irtó szexi pasival jár. Küldtem egy sms-t neki : Aztaaa :O :O :O szépek vagytok! :DD

Jött is a válasz : Tudom :)))) :P Amúgy köszi :D

Annyira hiányzik a lökött nővérem, na meg anyuék...muszáj egy látogatást összehoznom. Kissé elszomorodtam...valaki kinyitotta az ajtót...Logan.

          -Mi baj? - nézett rám kérdőn.

          -Csak...csak hiányoznak az otthoniak...az előbb beszéltem Kendrával - kicsordult egy könnycsepp a szememből. Logan letörülte és magához ölelt.

          -Esetleg...elmehetnénk kedden Londonba...mivel szabadnapunk van...és...

          -Oké - vágtam a szavába boldogan, mire elmosolyodott.

          -Ahogy látom nem akartál felöltözni - mondta, miközben a fenekemre tévedt a keze. Szépen ellöktem magamtól, és befuttam a szobába, magamra kaptam egy nadrágot és Logan-hez léptem, aki lebiggyesztett ajkakkal nézett.

          -Mi van? - kérdeztem összehúzott szemöldökkel.

          -A nadrág rajtad van... - mutatott a lábaimra. Elnevettem magam, és felugrottam a derekára. Megcsókoltam, közben a nyaka fölötti részbe markoltam. A hajával játszadoztam, megborzongott.

          -Mondtam, hogy ne csinálj ilyeneket - mondta nevetve.

          -De szeretem! - néztem rá kutyus szemekkel.

          -Neee, ne nézz ííígy! - mondta, miközben becsukta a szemeit - Oké, csináljad, végül is jól esik... csak kiráz a hideg tőle -  Ha használ ez a nézés, akkor gyakrabban fogom használni :D

A hasam elkezdett korrogni.

          -A hűtőtök tisztára üres - panaszoltam el.

          -Tudom, de hoztunk kaját...azért hagytunk magadra - kinyújtotta a nyelvét, én meg megcsókoltam - De megigérem, hogy soha de soha nem hagylak magadra - mosolyogva mondta.

          -Ajánlom is! :D

Leszöktem róla, és kézenfogva lementünk a földszintre. Rengeteg mindent vettek, mint négy kiéhezett farkas, úgy álltunk neki enni.

18:53...Jess is hívott, James-vel van, szólt, hogy ne nagyon várjam haza. :)

          -Hjajj fiúk, annyira örvendek, hogy megismerhettelek benneteket! - mondtam a kanapén ülve, közben a lábamat Logan ölébe helyeztem.

          -Mi is örvendünk, de szerintem Logan a legboldogabb - mondta oldalba lökve Kendall.

          -Így is van - bólogatott helyeslően - Hm...van egy ötletem...elmehetnénk Santa Monica-ba...

          -Kirááály - szökkent fel Carlos.

          -Öhm...bocsi, de...csak Beckyre meg magamra gondoltam - mosolyodott el Logan.

          -Óóó... - Carlos elszomorodva vágódott vissza a babzsákra.

          -Benne vagyok! - néztem Loganre - De előbb haza megyek, letusolok, és átöltözöm...

          -Rendben, ha végeztél gyere át!

          -Oké - adtam egy csókot neki, majd elindultam haza.

Egy gyors tus után, meg hajszárítás után tanácstalanul áldogáltam a ruhásszekrényem előtt. De sikerült kiválasztanom egy szettet, és gyorsan felöltöztem.

Kisminkeltem magam, beledobtam a táskámba a fontosabb dolgokat, és mentem is.

Kopogtam a szomszédaimnál. :) Logan nyitott ajtót, elmosolyodott.

          -Szééép, mint mindig! - mondta végig nézve rajtam.

          -Köszönöm - kuncogtam - te sem vagy semmi!

A kedvenc fekete sapkája volt rajta, ami annyira tetszik nekem.

          -Mehetünk? - kérdezte, és közben feltette a napszemüvegét.

          -Igen! - becsukta az ajtót, és kimentünk a kocsihoz, beültünk, majd elindultunk...

8. rész

Sziasztok! Itt az új rész...várom a véleményeket :)
Pusz, Zsó :)

8. rész

Szombat reggel keltem fel...de nem voltam biztos, hogy reggel van. A telefonomat kerestem, hogy nézzem meg hány óra.
           -14:26 ? - megdörzsöltem a szemem, és újra megnéztem a kijelzőt, de semmit nem változott.
Felültem az ágyon, és lassan kezdtek vissza térni az éjjel történtek. Olyan volt, mintha álmodtam volna...és ha tényleg csak álmodtam? Hülyeségeket beszélek...
Erőt vettem magamon, és leballagtam a konyhába...Jess nem volt itt, gondolom még alszik. Ahogy ránéztem a hűtőre egyből éhes lettem. Amikor kiakartam nyitni az ajtót, egy cetlit figyeltem meg  kifüggesztve:

                                         " Jó reggelt Becky :)) ...hívj fel! :* "

Vissza mentem a telefonomért, és hívtam.
          -Komolyan most keltél fel? - mondta kacagva Jessie.
          -Igen, neked is szia...amúgy képzeld, most - elég unott hangom volt.
          -Bocsi, de holnap estig nem tudok haza menni... - na ne már...
          -Képes vagy itthon hagyni hétvégén? - kérdeztem idegesen.
          -Az egyik ismerősöm balesetezett, és nincs aki vigyázzon a lányára.
          -S mit fogok csinálni addig?
          -Hidd el, ki tudsz találni valamit - nevetve mondta.
          -Na persze, menjek át a fiúkhoz vagy mi? - kérdeztem egy sóhaj után - Várjunk csak, ez jó ötlet - mondtam felvidulva.
          -Mondtam én - nevetett ismét - Na de mennem kell, légy rossz - kacagott jóízűen.
          -Okééé - bontottam a vonalat.
Átöltöztem valami rendes ruhába, ettem, majd lemostam a fürdőben a sminkemet. Letusoltam, és enyhén kifestettem magam. A tükörbe nézve elmosolyodtam, és indultam.
Kopogtattam hármat, és vártam, hogy valaki kinyissa az ajtót. Kendall jelent meg előttem.
          -Beckyyy - gondolom ez köszönés volt.
          -Kendaaaall - egy ideig néztük egymást, majd röhögni kezdtünk - Esetleg be is mehetek? - bekukkantottam a válla fölött.
          -Hát perszeee, gyere - kezével befele intett.
          -Sziasztok - köszöntem a konyha pult mellett álló Jamesnek, és Carlosnak.
          -Sziaaa - válaszoltak mosolyogva.
          -Logan még az igazak álmát alussza - kacsintott Carlos - De szerintem felmehetsz hozzá - mondta egy huncut mosollyal.
          -Öhm...oké...de szerintem megvárom - Carlost néztem, majd felhúztam az egyik szemöldökömet kérdőn. Leültem a vendégszoba kanapéjára. Néhol még felfordulás volt, nem végeztek teljesen a berendezkedéssel. Nemsokára lehuppant mellém Kendall egy lemoshatatlan mosollyal.
          -Mi van már? Valami mosoly tablettát szedtetek be??? - szólaltam meg végül, mert nem bírtam ezt a sok mosolygós fejet.
          -Esetleg mesélhetnél a tegnapiról - mondta nevetve.
          -Miért én meséljek? Hagyjatok már ezekkel a fárasztó kérdésekkel... - kissé zavarban voltam.
          -Oké...de jól telt, ugye? - kérdezte elhelyezkedve.
          -Igen, remek buli volt - végre én is elmosolyodtam.
          -Hé...skacoook, hány óraaa? - kérdezte Logan a lépcsőn lefele lépkedve. Istenkém...egy szál alsógatya van rajta...áwww :$
          -Helló, Logan - integettem neki nevetve.
Ahogy láttam beállt nála a műsorszünet, és csak nézett ki a fejéből.
          -Szia Becky - mondta félmosollyal - Jövök mindjárt, csak magamra kapok valamit - amikor elindult vissza az emeletre, felpattantam a kanapéra, és utána siettem.
          -Húúú - ezek a fiúk voltak a hátammögött. Válaszként beintettem nekik. Bementem Logan után, aki megijedt, mivel nem hallotta, hogy jövök.
          -Most komolyaaan, felakarsz öltözni? - kérdeztem közelebb lépkedve hozzá.
          -Igazából nem is, csak felakartalak csalni - mondta nyelvét kinyújtva. Khm...az elejébe álltam, és megcsókoltam. Hiányzott a szája.
          -Hiányzott ez itt - mondta, és mutatóujjával hozzá ért az ajkaimhoz.
          -Én is pont erre gondoltam - erre elmosolyodtunk, és újra csókolózásba kezdtünk. Szorosan megöleltem, és egy darabig így is maradtunk.
          -Megkaptad az sms-emet? - kérdezte lenézve rám.
          -Igen, csak már nem írtam vissza - közben beletúrtam a hajába. Úgy vettem észre, hogy kirázza a hideg, ezért újból beletúrtam.
          -Hé, ne kínozz! - megfogta a kezemet és elkapta a fejétől. A másik kezemet is megfogta majd a hátamhoz szorította. Csókolgatni kezdett, de én eltoltam magamat, már amennyire tudtam.
          -Ez így nem igazságos...engedj el! - követeltem nevetve.
          -Soha! - jött a válasz.
          -A lábam még szabad - ahogy kimondtam, megtapostam a lábát, egyből elengedett. Én azonnal kifuttam a szobából, egyenest a többiekhez. Nemsokára hallottam Logan lépteit. A srácoknak csendet intettem és elbújtam a konyha pult mögé. Majdnem elröhögtem magam.
          -Hol van? - kérdezte kacagva Logan. Csend volt. Szuper, akkor nem mondták el. De azért túl nagy volt a csend. Egy kicsit felálltam, és kukucskálni kezdtem, James-t láttam, amint épp nevet.
          -Megvagy! - kiáltotta Logan, közben felkapott a vállára, én meg sikoltozni kezdtem.
          -Azonnal tegyél le! - ordítottam röhögve.
          -Milyen követelőzős vagy ma - nevetett ő is, meg mindenki. Hirtelen elkezdett csiklintani és az volt a baj, hogy pisilnem is kellett.
          -Ha nem akarod, hogy a nyakadba pisiljek, akkor most rögtön leteszel - mondtam röhögve, közben a könnyem is kicsordult. Azon lepődtem meg, hogy elvitt a fürdőig, és letett.
          -Parancsolj - mondta végig simítva a hajamon. Elmosolyodtam, és egymás szemét kezdtük nézni. - Nem is kell pipilned? - kérdezte vigyorogva.
          -Dehogynem... - egy gyors csókot nyomtam a szájára, és befuttam a fürdőbe.
 Sötétedésig filmeket néztünk, Logan és én egymásba gabalyodva ültünk egy nagy babzsákon. Mikor meguntuk a filmezést, abba hagytuk.
          -Amúgy Jessel mi van? - kérdezte James.
          -Szerintem hívd fel és beszélj vele - ajánlottam mosolyogva.
          -Nem csinálunk valamit ma? - kérdezte Kendall.
          -Nekem mindegy, hogy mit, mert mentem - állt fel Carlos.
          -Hova? - kérdeztem.
          -Alexa-val megyünk valamerre - mosolygott elpirulva.
Elköszöntünk tőle, pár perc múlva James is elment. Kendall felhívta Kellyt, hogy jöjjön ide, és hozzon piát. Huh, akkor lesz valami este.
Kelly hamar megérkezett.
          -Naaa??? Azt hittem már javában megy a buli - mondta felemelve a kezében lévő üvegeket.
          -Ez megoldható - gyorsan a Tv-hez mentem, és bekapcsoltam az Mtv-re. Felhangosítottam, egy elég jó szám ment.
          -Ez már más - mondta Kelly, miközben mellém lépkedett és megpuszilt - Hogy vagy?
          -Jól, te?
          -Kiválóan! Örvendek, hogy hívtatok, kinek volt az ötlete? - nézett végig rajtunk.
          -Kendall fejéből pattant ki - nevettem az említettre nézve.
          -Hmm - Kelly Kendallhez sétált, és egy csókot nyomott a szájára - Máskor is legyenek ilyen jó ötleteid - elkezdtek nevetni.
Kelly a konyhapultra tette az italokat, majd mi ketten leültünk a kanapéra és beszélgettünk, míg a fiúk rendezték a piát.
          -A továbbiakban nem vállalom a kiszolgálást - mondta Logan mosolyogva. Egy tálcát tartott felénk négy pohárral.
          -Ki szolgáljuk mi magunkat...ugye Becky? - rámnézett és kacsintott. Csak nevetéssel tudtam válaszolni.
Meglepetésünkre a Windows Down csendült fel a Tv-ben, mindannyiunknak megjött a kedve.
          -Parkettreee - kiáltotta Kelly nevetve, megfogta a kezemet, és felhúzott, elkezdtünk ritmusra táncolni, közben énekeltünk. A fiúk is beszálltak.
          -Imádom ezt a számot! - mondta Kelly egy üveggel a  kezében, amit meghúzott, majd a kezembe nyomta.
          -Egyetértek! - ma jól akarom érezni magam! én is kortyoltam párat a ...a vodkába. Kissé erős volt, elkezdtem köhincsélni.
          -Jól vagy? - kérdezte Logan.
          -Persze - magamhoz húztam és megcsókoltam, összefonódva táncoltunk.
          -WooHoo!!! - kiáltottuk mind.
Miután vége lett, egy újabb remek szám kezdődött...még párat végig táncoltunk, de végül nem bírtuk és leültünk pihenni. Logan a babzsákra ült, én meg melléje a földre és nekitámaszkodtam a kanapénak, amin Kendall-ék ültek.
          -Hány óra lehet? - kérdeztem, de senki nem felelt, Kelly és Kendall szokás szerint egymást falták fel.
Logan meg...talán aludt? Tátott szájjal feküdt, gondoltam kicselezem, felálltam és elvettem egy boros üveget, majd szépen töltöttem a szájába. hirtelen felriadt, és fele a szájából a pólójára folyt.
          -Hééé, ezt még megbánod! - mutatott rám huncut mosollyal.
          -Igeeen?
          -Igeeen! - felkelt és elkapott. Magához húzott és megcsókolt, a derekamat fogta, de egy idő után lecsúsztak a kezei a fenekemre. A csókunk közepette elmosolyodtam, amikor belemarkolt.
          -Hé - mondtam egy szünet közben.
          -Eddig csak láttam, hogy jó..de fogásra is király! - nevetett Logan magához ölelve.
          -Hülye vagy - kacagtam fel.
          -Mondj valami újat is - az arcomat kezdte fürkészni.
          -Szeretlek! - a szemébe nézve súgtam.
          -Én is! És igen, ez új- megcsókolt és elmosolyodott.
Éjjel egy óra körül lehetett, amikor neki kezdtünk Felelsz, vagy merszezni. Mivel a vendégszoba közepén akartunk játszani, elhúztuk az asztalt, ami tele volt üvegekkel. Egyet azt hiszem el is törtünk.
Kendall keresett egy üveget, az aljában volt még egy kevéske bor, azt kiitta, és letette az általunk formált kör közepére.
          -Én kezdek! - mondtam lecsapva az üvegre. Körbenéztem mindenkin, majd pörgettem. - Kendall! - ránéztem és elmosolyodtam - Felelsz vagy Mersz?
          -Merek! - jelentette ki magabiztosan. Hát persze, részegen mindenki gátlástalan.
          -Öhm... - elgondolkoztam, végül kitaláltam valamit, nevetni kezdtem - Markolj bele Logan popójába!
          -Oké! - vágta rá egyből. Kelly és én nevetni kezdtünk, majd pacsiztunk.
          -Nem gondolod komolyan ugye? - nézett rám kikerekedett szemekkel Logan
          -Szerinted komolytalannak tűnök? - bevágtam egy komoly pofát. Újra nevettünk Kellyvel. Kendall közben felállt, ahogy Logan is.
          -Kendall, ennyire nem lehetsz részeg! - mondta hátrálva. Én előkaptam a telefonomat, és elkezdtem videózni, próbáltam nem feltűnően. Kendall futásnak eredt, Logan menekült ahogy csak tudott, egy idő után hallottunk egy nagy csattanást, majd Logan jajveszékelő kiáltását. Szóval sikerült Kendallnek...Kellyvel szakadtunk a sok röhögéstől. Leállítottam a videót, és gyorsan zsebre vágtam a telefonomat.
          -Becky...feladat teljesítve! - mondta, mialatt szalutált. Ez tökre hülye. Leültünk és Kendall következett, megpörgette az üveget...Loganre mutatott.
          -Ilyen nincs...ma valami Szivassuk-meg-Logant nap van??? - nézett az előtte lévő üvegre.
          -Na, Felelsz vagy Mersz? - kérdezte Kendall a kezeit tördelve.
          -Áhh...legyen...merek én is - elmosolyodott.
          -Ne légy vidám, nem az lesz, hogy meg kell csókolnod Beckyt...olyat az ovisok játszanak...na szóval...tölts egy pohárba valamit....vizet vagy amit akarsz. Állj fel a konyhapultra, és dobj egy hátra szaltót, de úgy, hogy közben beleiszol a poharadba!
          -Gyerek játék - összecsapta a tenyereit, és indult a konyhába. Én kissé megilyedtem, nem volt józan..., utána rohantam. Próbáltam lebeszélni, de nem sikerült.
          -Dehát részeg vagy!
          -Ezt félholtan is megtudnám csinálni - a szemembe nézve mondta...de nem győzött meg. Miután töltött vizet, fellépett a pultra, hátat fordítva megállt, és sóhajtott. Egyszercsak elrugaszkodott, közben próbált inni, de a pohár tartalma a földre, meg a pólójára ömlött. Következő lépésként lerúgta a lámpát...nem bírtuk ki röhögés nélkül, a hasamat fogva fetrengtem a földön. Földre érkezése is elég jóra sikerült, megcsúszott a vízben és elterült.
          -Jól vagy? - kérdeztem oda kúszva hozzá. Nem szólalt meg, elkezdtem rángatni, de nem reagált - Logaaan!!! - szinte ordítottam. Megláttam egy mosolyt az arcán - Logan Henderson, ha mégegyszer ilyennel mersz viccelődni, levágom a ....tudod midet! - rajtam kívül mindenki nevetett, végül én is elmosolyodtam. Logan magára húzott, és elkezdett csókolgatni.
          -Szeretlek te hülye! - mondta nevetve.
          -Én volnék a hülye? - kérdeztem mosolyogva.
          -Hát...öhm...
Egy ideig még játszodtunk...Carlos érkezése szakított minket félbe.
          -Mi a franc...? - hallottuk meg a hangját, kitört belőlünk a röhögés - Mit csináltatok? - nézett körül nevetve.
          -Csak jól éreztük magunkat - mondta komolyan Kendall.
          -Azt látom! De ugye tudjátok, hogy holnap álhattok neki takarí...mi a fene??? A csillár mit keres a földön...méghozzá összetörve?
          -Logant kérdezd - mondtam nevetve.
          -Ti négyen - ránk mutatott - Veszélyesek vagytok! Na sipirc lefeküdni! - parancsolt ránk. Egymást fogva mentünk fel az emeletre.
          -Ugye nem akartok csak így lefeküdni? - kérdezte Kendall.
          -Mire gondolsz?
          -Carlos! - kiáltotta.
          -Igen? - kérdezte a lépcső alján állva.
          -Készíts pár fényképet! - mondta nevetve Kendall.
Négyen egymás mellé álltunk és elkezdtünk grimaszkodni, sikerült "pár" képet összehozni.
          -Ha az egyiket is felmeritek tenni a netre...nektek végetek! - néztem fenyegetően a srácokra.
          -Úgy van! - bólintott mosolyogva Kelly.
          -Ne felejtsd el...mi is rajta vagyunk - mondta Logan.
          -Na jó éjt! - köszönt el Carlos.
Mi is elköszöntünk egymástól, és Logannel nyugovóra tértünk.

7. rész

Sziasztok! Itt a folytatása az előző résznek, és remélem komiztok is, mert kíváncsi vagyok a véleményetekre! :) Akik olvassák a blogom, azoknak egy óriási köszönöm, meg egy ölelés jár, és remélem az utolsó részig velem lesztek! <3
Pussz, Zsó :)

7. rész

     
          -Megérkeztüüüüünk - mondta Carlos leállítva a kocsit.
Valahogy kinyitottam az ajtót, és kimásztam, jó volt állni. Logan nevetve szállt ki.
          -Talán kényelmetlen volt a szállítás? - kérdezte mosolyogva.
          -Egy picurkát - közben az ujjaimmal is mutattam azt a mennyiséget.
Egy csoportos nevetést hallottam, na remek, mindenki ezen röhög?
          -Bemehetnénk még ma? - kérdezte elindulva Jess. De amint meglátta a kígyózó sort, egyből megállt - Asszem egy ideig itt fogunk állni... - mondta szomorkás hanggal.
          -Dehogy is! - vágta rá James.
Mielőtt  elindultunk volna, a kocsiba letettük a fölösleges cuccainkat. Kendall magához húzta Kellyt és úgy indultak el, mi meg utánuk, nem tudom mit akartak, de nem is érdekelt, az volt a lényeg, hogy minél hamarabb bejussunk.
Az ajtónál két "gorilla" állt, gondolom ők a "divatrendőrök". Meglepetésemre Kendall, majd szerre a többi srác is lepacsizott a gorillákkal, és simán bejuttunk az ajtón.
          -Ne már...ha ilyen könnyű veletek bejutni helyekre, akkor mindenhova magammal viszlek titeket - mondta nevetve Jess.
          -Szeretnéd - nyújtotta ki a nyelvét James - Amúgy nem egyszer fordultunk már meg itt, szóval ismernek - kacsintott.
          -Júúúúj - kiáltotta Carlos, aki elrohant. Jess meg én kérdőn néztünk utána.
          -Csak...csak kikell dobnia a sárgát - nevetett Kendall.
Az előtérben megnéztük a plakátot, hogy ki a Dj ma.
          -Hallottam róluk, és azt mondták, hogy jók... - nézegette figyelmesen Logan a posztert.

          -Majd kiderül - szólaltam meg én is. Majd elindultunk a nagy zene felé, megvártuk Carlost és kértünk italt a pultnál. Mind koktélt rendeltünk, megfogtuk azokat és mentünk tovább, James ajánlása szerint kerestünk egy helyet, ahova leülhetünk. Egy nagy fehér kanapét vettünk célba, és gyorsan ledobtuk magunkat. Egy kortyolás után letettem az italomat az üvegasztalra, a többiek is követték a mozdulatomat. 

Egy ideig elég csendben voltunk, Jess és én terepszemlét tartottunk, a fiúk meg hallgattak, de végül Kelly és Kendall törte meg a csendet egymás felfalásával...komolyan...náluk az a cél, hogy megegyék egymást?

          -Táncoljuuuunk - kiáltotta bámészkodásából kizökkenve Jess. Ránéztem a poharára, és üres volt...elmosolyodtam, tudtam, hogy hamar a fejébe fog szállni. Bólintottam és felálltam.

          -Gyertek ti is - néztem Loganre, aki vigyorgott.

          -Mindjááárt - válaszolt.

          -Moooost! - azzal megfogtam a kezét, és elkezdtem húzni, sikerült valamennyire felállnia, de erősebb volt és visszazuhant, vele együtt én is...egymás karjai közt voltunk...az arcunk meg közel egymáshoz. Egy óriásit nyeltem...azt hiszem egy pillanatra megállt a szivem.

          -Oh...bocsesz - mondtam zavartan. Félszemmel láttam, hogy James, Carlos meg Jess próbálják vissza tartani a röhögésüket. Logan mellkasára támaszkodtam és ellöktem magam.

          -Na gyere már - nevetett Jessie. Összeszűkült szemekkel néztem rá.

          -Menjünk - azzal megkaroltam - De ti is gyertek majd - fordultam hátra a fiúkhoz, akik bólogatni kezdtek. Olyan helyre álltnuk, ahol telibe láttuk Logant és Jamest. Lassan nekem is kezdett a fejembe szállni az alkohol, és kezdtem nagyon lazán érezni magam.

          -Hé, Becky...az a két tag minket bámul...ide jönnek - mondta Jess megszeppenve.

          -És aztán...jöjjenek - nevettem táncolás közben. Amikor megszólalt az egyik kedvenc számom remix-e, azonnal letojtam a külvilágot, átadtam magamat a zenének. Egyszercsak valaki hátulról átölelt, ez visszazökkentett a valóságba. Az egyikőjük volt a bámuló pasik közül. Jess már vadul táncolt a másik sráccal. Végül is... - egy vállvonással tovább táncoltam.

*Logan szemszög*

Legszivesebben megcsókoltam volna Becky-t, amikor rám esett, de...ahogy a szemeibe néztem, teljesen elvesztem.

          -Logan...csalódást okoztál - mondta James, miközben a szívére tette a kezét - Te vagy a nagy flörtgép közülünk, és mégsem léptél semmit... - az utolsó szónál fejbe kólintott.

          -Kösz a bíztatást - mondtam egy sóhajjal.

          -Figyu, amint látom, nem úgy vagy Beckyvel, mint a többi lánnyal...de valamit lépned kell ahhoz, hogy történjék valami - szólalt meg Kendall is - Nézd a mi esetünket Kellyvel. Még te adtál tanácsot, hogy minden félelmemet tegyem félre, és csak rá, meg az iránta érzett érzelmeimre koncentráljak...és bevállt! - amikor befejezte, megcsókolta Kellyt - És neked köszönhetem, hogy most itt ül az ölemben ez a gyönyörű lány! - Kelly egy nevetéssel válaszolt, majd újra csókot váltottak.

          -Igaza van Kendallnek - bólintott Carlos.

          -És te James? - néztem rá - Nem akarsz valamit Jesstől?

          -De akarok...csak én nem félek semmitől - ezt egy gúnyos mosollyal mondta. Mindannyian a táncoló lányokra néztünk, de elállt a lélegzetünk, Jamesnek is, meg nekem is.

          -És most nyúlják le a kiszemelt csajaitokat - kuncogott Carlos. Mérgesen néztünk rá, mire lekomolyodott - Bocsi...de menjetek már, csináljatok valamit!

Igaza van, nem hagyhatjuk, hogy az a két senki ott billegtesse magát. Jamessel egyszerre álltunk fel, és egyszerre is indultunk el.

Amikor oda értünk, a két srác ránknézett.

          -Logaaan! - kiáltotta Becky, és a nyakamba ugrott, amin meglepődtem, de jól esett. Jess is mosolyogva James mellé lépdelt és átölelte, mire a másik két srác elhúzta a csíkot. Jamessel a hátunk mögött pacsiztunk.

          -Nos, itt vagyunk, és akkor...táncoljunk! - súgtam Becky fülébe, elmosolyodott.

Négyen egy kisebb kört alakítottunk ki, és úgy táncikáltunk, Egyfolytában egymás arcát fürkésztük Becky-vel. Ő csak mosolygott és mosolygott, hát egyebet én sem tudtam csinálni. Kezdett eloszlani a félelmem, és előtérbe került az iránta érzett összes érzelmem. A hideg is kirázott,  ránéztem az ajkaira és a számba haraptam. Hirtelen elkaptam a derekát és magamhoz húztam.

          -Legszivesbben már a koncerten megtettem volna ezt - a fülébe súgtam, majd megcsókoltam. Mindent beleadtam ebbe a csókba. Ahogy összeértek az ajkaink, mintha az áram futott volna végig rajtam. Nem akartuk abba hagyni, de végül eltolt magától.

          -Valami ba... - kezdtem el, de egy újabb csókkal elhallgattatott. Ezek szerint nincs semmi baj. Egyre szorosabban húztam magamhoz, legszivesebben soha el nem engedtem volna.

*Becky szemszöge*

Örökre a karjai közt maradtam volna...de ez nem volt lehetséges, miután egy hihetetlen csókot abbahagytunk, a mellkasába fúrtam az arcomat, és szorosan megöleltem. Az illata végig járta a testem, mindegy egyes levegővételnél ellágyultam.

          -Na jöttünk mi is - hallottam meg Kendall hangját. Riadtan felegyenesedtem, és Logan mellé álltam, a kezét kerestem, miután megtaláltam, átkulcsoltam azt. Logan lenézett rám, és elmosolyodott, én meg egy szájra puszival jutalmaztam.

          -Valamiről lemaradtunk? - nézett körbe rajtunk Kendall, Kelly, meg Carlos.

          -Öhm...neeem - válaszolt James elpirulva. Szóval ők is akcióztak :)

A többiek táncolni kezdtek, de Logan és én újra egymás száját ízlelgettük. Hallottam, hogy nevetnek a többiek, de nem érdekelt, mert ez egy gyönyörű pillanat volt. 

Már nem féltem Logan ölébe ülni...sőt...más elképzelésem nem is volt. A vállára hajtottam a fejemet, és úgy gondoltam vissza erre a napra, nagyon boldog voltam!

Hajnal volt, amikor megérkeztünk. Kiszálltunk a kocsiból, és búcsúzkodni kezdtünk Kelly és Kendall előre mentek, mivel siettek lefeküdni, Carlos magányosan ballagott utánuk.

          -Akkor mi most... próbáltam kimondani, de nem ment, talán mert nem hittam el ezt az egészet.

          -Hát, ha nem ellenzed, akkor én örömmel leszek a barátod - mondta nevetve.

          -Hülye volnék, ha ellenezném!

          -Ez igaaaz - mondta halkan és megpuszilta az orromat.

          -Héé... ez nem volt egy kicsit egós? - kérdeztem a nyelvemet kinyújtva. Nem-et intett a fejével, és gyorsan megcsókolt.

          -Én csak kinyújtottam a nyelvemet, és kaptam érte egy csókot? - néztem rá huncut mosollyal - Azt hiszem többször fogom ezt csinálni - majd újra kidugtam a nyelvemet. Egy hosszas csók után elköszöntünk, megvártam Jesst, és mentünk haza.

Gyors üzemmódra kapcsolva átöltöztem pizsamába, és bedőltem az ágyba. 

Brr...brrr...brrr - ez a telefonom volt, pont akkor kezdett rezegni, amikor már félálomban voltam. Egyébként is, ki küld ilyenkor sms-t? Elvettem az éjjeliszekrényről, és megnéztem, hogy ki az....ismeretlen... : Álmodj velem :* ...Logan. :)

Jó volt erre elaludni ... :)

       

6. rész

Sziasztok! Na itt is van a friss és ropogós rész :)) Nem tudok mit hozzá fűzni. Olvassátok szeretettel :)

6. rész

Káprázik a szemem, vagy tényleg a BTR-t látom a szomszédban?
          -A francba - ezt magamnak mondtam, mivel kiesett a kezemből a kocsi kulcs, meg a telefon is. Mikor észbe kaptam leguggoltam értük, a kulcsot zsebre vágtam. Mivel a telefonom darabkákra esett, keresgélni kezdtem...aku, SIM kártya...a hátlapját nem találtam. Egyszer csak megpillantottam egy pár cipőt. Nagyot nyeltem, és lassan felnéztem a cipő tulajdonosára.
          -Ezt keresed? - kérdezte az ismerős hang.
          -Igen - közben felegyenesedtem, és elvettem a telefonom hátlapját, majd remegő kezekkel ráhelyeztem - Köszi - próbáltam mosolyogni, de nem nagyon sikerült, még mindig nem tudtam felfogni ezt az egészet.
          -Szóval itt laksz? - közben a házra nézett, neki sikerült mosolyogni.
          -Igen, Jessel, a barátnőmmel.
          -Szomszédok leszünk - nevetett nagy mosollyal.
          -Hihetetlen - bólogattam, mint egy hülye.
          -Becky! Hol vagy má... - Jess volt az, gondolom meglátta, hogy kivel beszélgetek, és elállt a szava, nem csodálom.
          -Egy újabb ismerős arc - mondta egy huncut mosollyal. Szerintem a koncertre célozgat.
          -Mit keres itt Logan Henderson? - úgy kérdezte, mintha itt se lenne.
          -Héé, Jessie! - szóltam rá. Barátnőm hozzánk lépkedett.
          -Esetleg, volna kedvetek megismerni a többieket is? - ezt most komolyan megkérdezte?
          -Nanááá... - mondta Jess kikerekedett szemekkel. Őt csak is James érdekli, de sebaj...menjünk!
Logan elindult, mi meg utána, mint két kis tini.
          -El hiszed ezt? - súgta Jess izgatottan.
          -Hát...csak próbálom elhinni...
Megérkeztünk a bejárat elé, ami tárva nyitva volt. Elég nagy felfordulás volt a beköltözés miatt.
          -Az az enyéééééém - ez szerintem Carlos volt. Igen...ő, láttuk, amint James-re ugrik, és mindketten elterülnek a földön. Nem bírtuk ki nevetés nélkül. Ahogy megláttak minket, lekomolyodtak.
          -Ez aztán a bemutatkozás fiúk - Jess alig bírta, vihogott, mint egy hiéna.
          -Jess! - próbáltam a leghalkabban mondani, nem reagált, így oldalba böktem, mire könnyeit törülve elhallgatott.
          -Mi olyan vicces? - kérdezte James egy félmosollyal.
          -Ha láttad volna magad, nem kérdeznéd.
          -Na jó...akkor bemutatom őket - fordult felénk Logan - Jess...
          -...Eastman - segítette ki barátnőm.
          ...és Becky Wilmer - mondta mosolyogva.
          -Bezzeg a te nevedet tudja - sajnos elég hangosra sikeredett Jess kijelentése, hirtelen mindenki rá nézett - Csak azárt mondtam, mert énekes vagyok... - próbálta menteni a menthetőt, erre én röhögni kezdtem.
          -Komolyan? - kérdezte James ledobva magárol Carlos-t.
          -Áucs... - nyögte Carlitos a hátát súrolva.
          -Igaz, hogy nem annyira híres, mint Becky, de...hagyjuk - legyintett piros arccal.
          -Kendall hol van? - szólalt meg Logan is.
          -Kendall itt vaaaaan - ordította, miközben felkapta Logant.
          -Azonnal tegyél le! - követelte a kapálózó Logan.
          -Oké... - mindannyiunk meglepetésére az egyik asztalra ''tette'' le.
          -Asszem eltörött a gerincem - szegény alig tudodd beszélni.
          -Nem mondtad, hogy hova tegyelek le...szóval... - egy vállvonással Jess-hez és hozzám lépett.
          -Üdvözöm a hölgyeket - amialatt mondta, meghajolt, és megfogta a kezünket, majd nyomott rájuk egy-egy puszit. Jess és én egymásra néztünk...egyszerre tört ki belőlünk a vihogás.
          -Öhm...igen...mondtam már, hogy hülyékkel vagyok körülvéve? - szólalt meg a hátammögött Logan.
          -Hát ezt nem kell mondani, elég ha az ember beteszi ide a lábát... - mondtam a hasamat fogva a sok nevetéstől.
          -Örvendünk ha tetszett a bemutatkozónk - mosolygott Carlos.
          -Mi meg örvendünk...nektek - kuncogott Jess. Hát ő aztán közvetlen egy ember, ki nem mertem volna mondani.

Olyan félóra után elköszöntünk tőlük, és haza mentünk.
          -Becky...én...én...szerelmes vagyooook - mondta hangosan, ahogy beértünk a házba.
          -Nem vagy egyedül - nevettem zavartan.
          -Húúú - mondta, miközben behúnyta a szemét, és csücsörített, mintha megakarna csókolni valakit.
          -Jajj menj mááár - csaptam meg a vállát egy zavart nevetéssel.
          -Van egy őrólt jó ötletem...menjünk el bulizniiii - na ez a kijelentése nagyon jó volt.
Megbeszéltük, hogy este 10-kor indulunk. A délutánt filmezéssel töltöttük el. Egy kicsit el is szaladt az idő, és 8 óra körül kezdtünk készülődni. Felsiettem a szobámba, és tanácstalanul nyitottam ki a szekrényem ajtaját. A sok ruha közül nehéz volt választani egyet, de végül sikerült egy vajszínű ruhát kapnom

Az ágyamra tettem le, mert még úgysem indulunk, szóval nincs miért felvegyem. Eszembe jutott, hogy a szemfestékeim a balkonon vannak egy dobozban. Fogalmam sincs, hogy miért tettem oda, de ott kell legyenek, kimentem és elkezdtem keresngélni.

          -Hé, Becky - hallottam meg valakit, a hang irányába figyeltem. A szomszédból jött a szólítás...Logan volt az...áhh, miért van az, hogy akárhányszor ránézek, a szivem mindig hevesebben kezd verni?

          -Szia Logan - ő is a balkonján volt, egy székben ült és a telefonjával babrált. Csak most vettem észre, hogy a házuk milyen közel van.

          -Mit csinálsz? - rám nézett, majd zsebrevágta a telefont.

          -Keresgélem a szemfestékeimet - mondtam nevetve, mire ő is kacagott.

          -Minek az? Anélkül is... szép vagy - mosolygott zavartan. Ahogy kimondta elvörösödtem, de ez olyan elvörösödés volt, amit két kilóméteres körzetben látni lehetett. Gyorsan lehajoltam, nehogy észrevegye, de lehet, hogy már késő volt.

          -Na persze - nevettem én is zavartan - Bulizni megyünk Jessel, azért kell...mert...mert pasit fogni megyünk - persze direkt mondtam ezt, igazából kíváncsi voltam a reakciójára.

          -Esetleg, mi is mehetünk? - vigyorodott el. Hát persze...ez volt a cél :DD

          -Aham, jöhettek, tízkor indulunk - megfogtam a dobozt, és egy kacsintással vissza mentem a szobámba.

Negyed óra múlva végeztem a szemfestéssel, kiléptem a lenti fürdőből és indultam fel a lépcsőn, amikor megcsúsztam, és odavágtam magam.
          -10 pont Wilmernek - nevetett Jess a lépcsőn leszaladva, képes volt fölöttem átugorni.
          -Még véletlenül se segíts! - néztem rá összehúzott szemekkel.
          -Ha te mondod - mosolyogva megvonta a vállát..
          -Ez célzás volt arra, hogy húzz fel innen! - mondtam unott nézéssel.
          -Neked is van két kezed - azzal eltünt a konyhában. Egy sóhaj után nevetni kezdtem, majd valahogy feltápászkodtam - Amúgy jönnek Rushék is - kiáltottam utána. Egyből előttem termett Jess. Kinyitotta a száját, gondolom mondani akart valamit, de én megelőztem.
          -Igeeen, James is jön - nevettem megfordulva, ugyanis indultam öltözni.
          -A BTR-vel bulizooom - énekelte mosolyogva. Kacagva bementem a szobámba, és magamra kaptam a ruhadarabokat.

 Ahogy kiléptem az ajtón, szembe találtam magam Jessel, aki hasonló színű ruhában virított. Mindketten elmosolyodtunk.

          

          -Véletlen...eskü - emelte fel a kezeit nevetve.
          .Neeem baaaaj... - megfogtam a karját és a tükörhöz húztam - Szépek vagyunk! - mondtam elégedetten, mire Jess nevetni kezdett.
21:39 mindjárt indulhat a party. Az utolsó perceket egymás ruhájával töltöttük el, majd pontban 10kor kiléptünk az ajtón.
A fiúk már kint várakoztak.
          -Amúgy meglestem őket, és már vagy negyed órája itt ácsorognak - súgta nevetve Jess. Először rosszalóan néztem rá, mivel leskelődött, de végül én is nevettem.
          -Sziasztok - köszöntek egyszerre.
          -Helló - mondtuk mi is.
          -Hűűűhaaaa - nézett meg feltünően Logan. Én meg csak álltam és hallgattam ahogyan a szivem hevesen dobogni kezd. Valahogy elmosolyodtam, és próbáltam lazának tűnni.
          -Csinosak vagytok! - mondta James Jesst fürkészve.
          -Khm, khm...mehetnénk? - szólt közbe Carlos.
          -Carlos vezeeet! - jelentette ki röhögve Kendall, és bepattant az anyósülésre. Öhm, szóval egy autóval akarunk menni?
          -Áhh, Kendall... - fejét az égnek emelve elballagott a kocsihoz, és beült a kormány mögé.
          -Akkor...mi... - kezdte Jess, de Kendall a szavába vágott.
          -Jess, te James ölébe...Becky...gondolom kitudod találni - mondta nevetve, de én csak kikerekedett szemekkel néztem rá, ez normális? - Jajj ne már...ilyen nehéz kitalálni? Hát Logant ismered? Na pattanjatok egymás ölébe és húzzunk már - egy kacsintással felhúzta az ablakot.
          -Hát ezt aztán jól el intézte - súgtam Jessnek.
A négy érintett, Jess, James, Logan és én, szótlanul, elvörösödve álltunk a kocsi mellett. Kissé kínos volt. Gondoltam lépek valamit, a kilincs után nyúltam, és pont akkor Logan is, összeért a kezünk, én meg megilyedve elkaptam a kezemet. Végül kinyitotta és előre akart engedni...
          -Te kell beülnöd először, mivel...nah...én kell az öledbe...üljek - minden egyes szót kikellett nyögjek magamból. A mondat végén egy hülye nevetést engedtem el. Istenem, ekkora hülyét, mind ez Kendall hibája, ezt még megszívja!!!
          -Rá ér ma is beülni... - nevetett hátrafordulva Kendizzzzle.
          -Bekaphatod, oké? - mondtam idegesen.
          -Valaki zavarban van - kuncogni kezdtett. Ránéztem, és megfordultam, egy sóhaj után elhúztam onnan a csíkot. Jesst még hallottam, hogy szólít, de nem érdekelt, most jött el a szivatás ideje, szerencsére nem látták a kárörvendős mosolyomat. Elindítottam a mű duzzogást, elértem a házunkhoz, és leültem a lépcsőre.
Pár perc után pont az jelent meg, akire számítottam, Kendall. Gyorsan a kezembe temettem az arcomat és "sírni" kezdtem.
         -Jajj Becky, ne haragudj...tudom, egy kicsit túlzásba vittem a Logan-Becky akciót...én csak jót akartam, komolyan...túl hülyéskedtem a dolgot - leült mellém, és elkezdte simogatni a hátamat. Egy idő után nem bírtam tovább és elkezdtem röhögni.
          -Hé...te most sírsz, vagy nevetsz? - kérdezte összezavarodva.
          -Csak egy kicsit megjátszodtam magam, hogy érezd rosszul magad! - kinyújtottam a nyelvemet, mire ő felállt és rám mutatott.
          -Te játszottál az érzéseimmel? - eleinte azt hittem, hogy komolyan mondja, de rájöttem, hogy csak szinészkedik.
          -Gyerünk mááár - kiáltott Carlos. Felsegített és elindultunk a többiekhez nevetve.
Loganre néztem és láttam a féltékenységet...ugyan miért féltékeny? Nincs miért? Várjunk...féltékeny? Az jó nem? Újra nevettem. Logan beült az autóba, én meg...áhh...én meg az ölébe.Úristen! James is beült, majd nemsokára az ülében volt az egyfolytában mosolygó Jess.
          -És ki ül ezen az üres helyen? - nézett magamellé Jess?
          -Kelly, Kendall barátnője . válaszolt Logan.
Az utat végig röhögcséltük, ismerkedős kérdéseket tettünk fel egymásnak. Közben Kellyvel is megismerkedtünk, aki egy nagyon laza lány. Hamar összebarátkoztunk...

5. rész

Sziasztok! Itt is van, ebben a részben végre elkezdődik minden :) Közelebb kerülnek a szereplők egymáshoz. Olvassátok :)
Pussz, Zsó :)

5.rész

Szerda, és nem rég végeztem egy interjúval. Jess értem jött, de mondtam neki, hogy  jöjjön be, mert szeretnék vele egy képet, Ryan örömmel készített egyet :

          -Jajj Jess... belehaltál volna egy nagyobb mosolyba? - kérdeztem nevetve.

          -Szerintem ez nagyon jó lett - szólalt meg Ryan.

          -Igen! Ez így jól van - nyújtotta ki a nyelvét Jess.

Elköszöntünk Ryantől, és mentünk is.

          -Becky, ugye eljössz velem egy bútorüzletbe? - kérdezte a kocsiba ülve.

          -Van más választásom? - nevettünk.

          -Nem nagyon.

Pár perc múlva egy nagy áruháznál kötöttünk ki. Jess nagyon be volt indulva, de mire? Egy íróasztalra? Nevetni kezdtem.

          -Mi az? - kérdezte mosolyogva.

          -Semmi - legyintettem - Mit akarsz venni?

          -Egy íróasztalt - héé, akkor igazam volt, ismét kacagtam - Ugyan miért?

          -Ma reggel kitörött a lába az enyémnek, ráültem éneklés közben.

          -Huh - nem bírtam ezzel a sok nevetéssel. Jess reménytelenül nézett rám. 

Közben megérkeztünk a bútorokhoz.

*Logan szemszög*

          -Gyertek már - siettetett James.

          -Minek kell új ágyakat venni? - kérdezte unottan Carlos.

          -Mert már elegem van a régiekből - Kendall idegesnek tűnt.

Kimentem a kocsimhoz és beültem, nem volt kedvem a veszekedésüket hallgatni. Kicsit elmélyedtem a gondolataimba, a tegnapi nap nem volt a legjobb. Magamat okoltam, hogy nem találkozhattam Beckyvel. Csak öt perc...

          -Na menjünk, ezek nem  jönnek... - huppant be mellém Kendall.

          -Mi? Miért?

          -Carlos unja, James meg elkell vigye Fox-ot állatorvoshoz... - magyarázta komolyan.

          -Na mindegy, akkor mi legalább legyünk túl ezen a hülye vásárláson - mondtam beindítva az autót.

Öt percre volt az áruház...csoszogva mentünk be a bútor részlegre, lerítt rólunk, hogy nem élvezzük a helyzetet.

          -Na akkor én megyek erre... - mutatott balra. Akkor gondolom én jobbra kell menjek...

Rengeteg ágy volt, nem is tudom, hogy hogy fogunk választani.

          -Vízáááágy - mondtam magamnak halkan, az ágyhoz lépdeltem és beledobtam magam. Legszivesebben ezt vettem volna meg. Egy kis élvezkedés után gondoltam tovább megyek, mert még a végén komplekt hülyének néznek. Nem tudtam felállni!!!

          -Ezt nem hiszem eeel - csaptam magam homlokon. Hogy lehetek ennyire szerencsétlen? Írtam egy sms-t Kendallnek, hogy találkozzunk a vízágynál. Nem akartam megmondani, hogy miért.

          -Mi van? - kérdezte.

          -Hát...öhm...segítenél? - nyújtottam feléje a kezemet. A bolondja elő kapta a telefonját és lefényképezett. - Kösz a segítséget - mondtam  összehúzott szemekkel.

          -Nincs mit - nem tudta abba hagyni a vihogást. Valahogy felsegített, én meg meglöktem, szegény neki ment valakinek.

          -Na én keresek tovább - indult el röhögve.

Muszáj lesz megszereznem a telefonját, és gondoskodnom kell a bizonyítékokról - mondtam magamban Kendall után nézve, elmosolyodtam, és neki kezdtem én is keresgélni.

Messziről megláttam egyet, sietve oda mentem, de figyelmetlen voltam és neki ütköztem egy lánynak, de amint láttam ő sem a külvilágra figyelt. Mindketten egy Bocsánattal tovább ballagtunk.

          -Haveeer - vágott hátba Kendall pár perc után.

          -Na mi van? Találtál valamit, mert én igen - mosolyodtam el.

          -Most komolyan...

          -Nekem tetszik, és kényelmes is - ültem le az ágyra.

          -Nem az ágyra gondolok, hanem...Beckyre - mondta hátat fordítva.

          -Mi???

          -Hát ő volt az, akinek neki mentél...vak vagy - legyintett.

Na jó...most ásom el magamat... -.-

*Becky szemszög*

Miután neki mentem valakinek, Jesshez siettem, mert intett, hogy kiválasztotta a megfelelő íróasztalt.

          -Holnap hozzák ki, na menjünk.

A kocsinál voltunk amikor Jess hirtelen megállt.

          -Valami baj van? - kérdeztem összehúzott szemöldökkel.

          -Hát...nem vetted észre Logant?

          -Miről beszélsz? - sétáltam hozzá.

          -Hát akinek neki mentél...ő volt az...

          -Na persze, észre vettem volna...indultam el.

          -Tutira ő volt...azt hittem észrevetted...

          -Hát nem....na de mindegy, menjünk...

Ahogy haza értünk, megpihentem a konyhaszéken.

          -Meg kell kérjem Ryant, hogy küldje át a képeket.

          -Kiváncsi vagyok rájuk - mondta Jess mosolyogva, miközben teát készített. 

          -Jók lettek - nevettem.

          -Oh, nem is vagy beképzelt - nyújtotta felém a nyelvét.

          -Ezt meg se hallottam - mondtam kacagva.

A teámmal odaballagtam az ablakhoz.

Másnap

          -Hm... új szomszédaink lesznek - elhúztam a függönyt.

          -Igen, és ma hozzák az íróasztalt is - nevetett Jess.

Közbe eszembe jutott, hogy még tegnap kint hagytam a kocsiban a telefonomat, elkértem a kulcsot Jesstől és mentem is ki. Muszáj volt felhívnom Kendrát meg anyuékat. Bekukkantottam az ablakon és megláttam a földön, kinyitottam az ajtót és behajoltam.

*Logan szemszög*

Reggel korán összeszedtük a megmaradt cuccainkat, bepakoltuk a kocsimba. Steve már elvitte a nagyját, és most itt vagyunk egy félig üres házban.

          -Na jó, gyertek, mert már nagyon kiváncsi vagyok a házra - indult ki az ajtón Kendall.

          -James, az enyém lesz az a szoba! - mondta hangosan Carlos a lépcsőn lefele.

          -Nem, az az enyém!

          -Mi van veletek? - kérdeztem. Szótlanul kimentek és beültek az autóba.

Sajnos ott is folytatták.

          -Fejezzétek már be! - fordult hátra Kendall - Nem tudom mi bajotok, még csak fényképen láttuk, és már azon veszekedtek, hogy melyikőtöké lesz a nemtudom melyik szoba?

          -Igen! - vágták rá egyszerre.

Kendallnek nem jött össze, én meg nem erőlködtem. Lassan betértünk az utcába, megláttam Steve autóját, leparkoltam melléje. Kiszálltunk és kivettem az én dobozomat.

          -Csaj a szomszédban - bökött vállon Kendall mosolyogva. Egy lányt pillantottam meg, aki bele volt bújva egy autóba, gondolom keresett valamit.

          -Nem rossz husi - nevetett Carlos.

Le nem vettem a szememet róla, ismerős volt. A lány megfordult, mindketten elejtettük a kezünkben lévő tárgyat...