2013. január 21., hétfő

6. rész

Sziasztok! Na itt is van a friss és ropogós rész :)) Nem tudok mit hozzá fűzni. Olvassátok szeretettel :)

6. rész


Káprázik a szemem, vagy tényleg a BTR-t látom a szomszédban?
          -A francba - ezt magamnak mondtam, mivel kiesett a kezemből a kocsi kulcs, meg a telefon is. Mikor észbe kaptam leguggoltam értük, a kulcsot zsebre vágtam. Mivel a telefonom darabkákra esett, keresgélni kezdtem...aku, SIM kártya...a hátlapját nem találtam. Egyszer csak megpillantottam egy pár cipőt. Nagyot nyeltem, és lassan felnéztem a cipő tulajdonosára.
          -Ezt keresed? - kérdezte az ismerős hang.
          -Igen - közben felegyenesedtem, és elvettem a telefonom hátlapját, majd remegő kezekkel ráhelyeztem - Köszi - próbáltam mosolyogni, de nem nagyon sikerült, még mindig nem tudtam felfogni ezt az egészet.
          -Szóval itt laksz? - közben a házra nézett, neki sikerült mosolyogni.
          -Igen, Jessel, a barátnőmmel.
          -Szomszédok leszünk - nevetett nagy mosollyal.
          -Hihetetlen - bólogattam, mint egy hülye.
          -Becky! Hol vagy má... - Jess volt az, gondolom meglátta, hogy kivel beszélgetek, és elállt a szava, nem csodálom.
          -Egy újabb ismerős arc - mondta egy huncut mosollyal. Szerintem a koncertre célozgat.
          -Mit keres itt Logan Henderson? - úgy kérdezte, mintha itt se lenne.
          -Héé, Jessie! - szóltam rá. Barátnőm hozzánk lépkedett.
          -Esetleg, volna kedvetek megismerni a többieket is? - ezt most komolyan megkérdezte?
          -Nanááá... - mondta Jess kikerekedett szemekkel. Őt csak is James érdekli, de sebaj...menjünk!
Logan elindult, mi meg utána, mint két kis tini.
          -El hiszed ezt? - súgta Jess izgatottan.
          -Hát...csak próbálom elhinni...
Megérkeztünk a bejárat elé, ami tárva nyitva volt. Elég nagy felfordulás volt a beköltözés miatt.
          -Az az enyéééééém - ez szerintem Carlos volt. Igen...ő, láttuk, amint James-re ugrik, és mindketten elterülnek a földön. Nem bírtuk ki nevetés nélkül. Ahogy megláttak minket, lekomolyodtak.
          -Ez aztán a bemutatkozás fiúk - Jess alig bírta, vihogott, mint egy hiéna.
          -Jess! - próbáltam a leghalkabban mondani, nem reagált, így oldalba böktem, mire könnyeit törülve elhallgatott.
          -Mi olyan vicces? - kérdezte James egy félmosollyal.
          -Ha láttad volna magad, nem kérdeznéd.
          -Na jó...akkor bemutatom őket - fordult felénk Logan - Jess...
          -...Eastman - segítette ki barátnőm.
          ...és Becky Wilmer - mondta mosolyogva.
          -Bezzeg a te nevedet tudja - sajnos elég hangosra sikeredett Jess kijelentése, hirtelen mindenki rá nézett - Csak azárt mondtam, mert énekes vagyok... - próbálta menteni a menthetőt, erre én röhögni kezdtem.
          -Komolyan? - kérdezte James ledobva magárol Carlos-t.
          -Áucs... - nyögte Carlitos a hátát súrolva.
          -Igaz, hogy nem annyira híres, mint Becky, de...hagyjuk - legyintett piros arccal.
          -Kendall hol van? - szólalt meg Logan is.
          -Kendall itt vaaaaan - ordította, miközben felkapta Logant.
          -Azonnal tegyél le! - követelte a kapálózó Logan.
          -Oké... - mindannyiunk meglepetésére az egyik asztalra ''tette'' le.
          -Asszem eltörött a gerincem - szegény alig tudodd beszélni.
          -Nem mondtad, hogy hova tegyelek le...szóval... - egy vállvonással Jess-hez és hozzám lépett.
          -Üdvözöm a hölgyeket - amialatt mondta, meghajolt, és megfogta a kezünket, majd nyomott rájuk egy-egy puszit. Jess és én egymásra néztünk...egyszerre tört ki belőlünk a vihogás.
          -Öhm...igen...mondtam már, hogy hülyékkel vagyok körülvéve? - szólalt meg a hátammögött Logan.
          -Hát ezt nem kell mondani, elég ha az ember beteszi ide a lábát... - mondtam a hasamat fogva a sok nevetéstől.
          -Örvendünk ha tetszett a bemutatkozónk - mosolygott Carlos.
          -Mi meg örvendünk...nektek - kuncogott Jess. Hát ő aztán közvetlen egy ember, ki nem mertem volna mondani.
Olyan félóra után elköszöntünk tőlük, és haza mentünk.
          -Becky...én...én...szerelmes vagyooook - mondta hangosan, ahogy beértünk a házba.
          -Nem vagy egyedül - nevettem zavartan.
          -Húúú - mondta, miközben behúnyta a szemét, és csücsörített, mintha megakarna csókolni valakit.
          -Jajj menj mááár - csaptam meg a vállát egy zavart nevetéssel.
          -Van egy őrólt jó ötletem...menjünk el bulizniiii - na ez a kijelentése nagyon jó volt.
Megbeszéltük, hogy este 10-kor indulunk. A délutánt filmezéssel töltöttük el. Egy kicsit el is szaladt az idő, és 8 óra körül kezdtünk készülődni. Felsiettem a szobámba, és tanácstalanul nyitottam ki a szekrényem ajtaját. A sok ruha közül nehéz volt választani egyet, de végül sikerült egy vajszínű ruhát kapnom




Az ágyamra tettem le, mert még úgysem indulunk, szóval nincs miért felvegyem. Eszembe jutott, hogy a szemfestékeim a balkonon vannak egy dobozban. Fogalmam sincs, hogy miért tettem oda, de ott kell legyenek, kimentem és elkezdtem keresngélni.
          -Hé, Becky - hallottam meg valakit, a hang irányába figyeltem. A szomszédból jött a szólítás...Logan volt az...áhh, miért van az, hogy akárhányszor ránézek, a szivem mindig hevesebben kezd verni?
          -Szia Logan - ő is a balkonján volt, egy székben ült és a telefonjával babrált. Csak most vettem észre, hogy a házuk milyen közel van.
          -Mit csinálsz? - rám nézett, majd zsebrevágta a telefont.
          -Keresgélem a szemfestékeimet - mondtam nevetve, mire ő is kacagott.
          -Minek az? Anélkül is... szép vagy - mosolygott zavartan. Ahogy kimondta elvörösödtem, de ez olyan elvörösödés volt, amit két kilóméteres körzetben látni lehetett. Gyorsan lehajoltam, nehogy észrevegye, de lehet, hogy már késő volt.
          -Na persze - nevettem én is zavartan - Bulizni megyünk Jessel, azért kell...mert...mert pasit fogni megyünk - persze direkt mondtam ezt, igazából kíváncsi voltam a reakciójára.
          -Esetleg, mi is mehetünk? - vigyorodott el. Hát persze...ez volt a cél :DD
          -Aham, jöhettek, tízkor indulunk - megfogtam a dobozt, és egy kacsintással vissza mentem a szobámba.
Negyed óra múlva végeztem a szemfestéssel, kiléptem a lenti fürdőből és indultam fel a lépcsőn, amikor megcsúsztam, és odavágtam magam.
          -10 pont Wilmernek - nevetett Jess a lépcsőn leszaladva, képes volt fölöttem átugorni.
          -Még véletlenül se segíts! - néztem rá összehúzott szemekkel.
          -Ha te mondod - mosolyogva megvonta a vállát..
          -Ez célzás volt arra, hogy húzz fel innen! - mondtam unott nézéssel.
          -Neked is van két kezed - azzal eltünt a konyhában. Egy sóhaj után nevetni kezdtem, majd valahogy feltápászkodtam - Amúgy jönnek Rushék is - kiáltottam utána. Egyből előttem termett Jess. Kinyitotta a száját, gondolom mondani akart valamit, de én megelőztem.
          -Igeeen, James is jön - nevettem megfordulva, ugyanis indultam öltözni.
          -A BTR-vel bulizooom - énekelte mosolyogva. Kacagva bementem a szobámba, és magamra kaptam a ruhadarabokat.

 Ahogy kiléptem az ajtón, szembe találtam magam Jessel, aki hasonló színű ruhában virított. Mindketten elmosolyodtunk.
          



          -Véletlen...eskü - emelte fel a kezeit nevetve.
          .Neeem baaaaj... - megfogtam a karját és a tükörhöz húztam - Szépek vagyunk! - mondtam elégedetten, mire Jess nevetni kezdett.
21:39 mindjárt indulhat a party. Az utolsó perceket egymás ruhájával töltöttük el, majd pontban 10kor kiléptünk az ajtón.
A fiúk már kint várakoztak.
          -Amúgy meglestem őket, és már vagy negyed órája itt ácsorognak - súgta nevetve Jess. Először rosszalóan néztem rá, mivel leskelődött, de végül én is nevettem.
          -Sziasztok - köszöntek egyszerre.
          -Helló - mondtuk mi is.
          -Hűűűhaaaa - nézett meg feltünően Logan. Én meg csak álltam és hallgattam ahogyan a szivem hevesen dobogni kezd. Valahogy elmosolyodtam, és próbáltam lazának tűnni.
          -Csinosak vagytok! - mondta James Jesst fürkészve.
          -Khm, khm...mehetnénk? - szólt közbe Carlos.
          -Carlos vezeeet! - jelentette ki röhögve Kendall, és bepattant az anyósülésre. Öhm, szóval egy autóval akarunk menni?
          -Áhh, Kendall... - fejét az égnek emelve elballagott a kocsihoz, és beült a kormány mögé.
          -Akkor...mi... - kezdte Jess, de Kendall a szavába vágott.
          -Jess, te James ölébe...Becky...gondolom kitudod találni - mondta nevetve, de én csak kikerekedett szemekkel néztem rá, ez normális? - Jajj ne már...ilyen nehéz kitalálni? Hát Logant ismered? Na pattanjatok egymás ölébe és húzzunk már - egy kacsintással felhúzta az ablakot.
          -Hát ezt aztán jól el intézte - súgtam Jessnek.
A négy érintett, Jess, James, Logan és én, szótlanul, elvörösödve álltunk a kocsi mellett. Kissé kínos volt. Gondoltam lépek valamit, a kilincs után nyúltam, és pont akkor Logan is, összeért a kezünk, én meg megilyedve elkaptam a kezemet. Végül kinyitotta és előre akart engedni...
          -Te kell beülnöd először, mivel...nah...én kell az öledbe...üljek - minden egyes szót kikellett nyögjek magamból. A mondat végén egy hülye nevetést engedtem el. Istenem, ekkora hülyét, mind ez Kendall hibája, ezt még megszívja!!!
          -Rá ér ma is beülni... - nevetett hátrafordulva Kendizzzzle.
          -Bekaphatod, oké? - mondtam idegesen.
          -Valaki zavarban van - kuncogni kezdtett. Ránéztem, és megfordultam, egy sóhaj után elhúztam onnan a csíkot. Jesst még hallottam, hogy szólít, de nem érdekelt, most jött el a szivatás ideje, szerencsére nem látták a kárörvendős mosolyomat. Elindítottam a mű duzzogást, elértem a házunkhoz, és leültem a lépcsőre.
Pár perc után pont az jelent meg, akire számítottam, Kendall. Gyorsan a kezembe temettem az arcomat és "sírni" kezdtem.
         -Jajj Becky, ne haragudj...tudom, egy kicsit túlzásba vittem a Logan-Becky akciót...én csak jót akartam, komolyan...túl hülyéskedtem a dolgot - leült mellém, és elkezdte simogatni a hátamat. Egy idő után nem bírtam tovább és elkezdtem röhögni.
          -Hé...te most sírsz, vagy nevetsz? - kérdezte összezavarodva.
          -Csak egy kicsit megjátszodtam magam, hogy érezd rosszul magad! - kinyújtottam a nyelvemet, mire ő felállt és rám mutatott.
          -Te játszottál az érzéseimmel? - eleinte azt hittem, hogy komolyan mondja, de rájöttem, hogy csak szinészkedik.
          -Gyerünk mááár - kiáltott Carlos. Felsegített és elindultunk a többiekhez nevetve.
Loganre néztem és láttam a féltékenységet...ugyan miért féltékeny? Nincs miért? Várjunk...féltékeny? Az jó nem? Újra nevettem. Logan beült az autóba, én meg...áhh...én meg az ölébe.Úristen! James is beült, majd nemsokára az ülében volt az egyfolytában mosolygó Jess.
          -És ki ül ezen az üres helyen? - nézett magamellé Jess?
          -Kelly, Kendall barátnője . válaszolt Logan.
Az utat végig röhögcséltük, ismerkedős kérdéseket tettünk fel egymásnak. Közben Kellyvel is megismerkedtünk, aki egy nagyon laza lány. Hamar összebarátkoztunk...


4 megjegyzés: